Hogy születik a szőlőből a bor?

Egyes kutatások szerint, már nyolcezer évvel ezelőtt a Kaukázus területén is folytattak szőlőtermesztést borkészítési szándékkal. Írásos emlékek alapján elmondható, hogy a bor rendkívül régi eredetű ital, ami gazdag történelemre tekint vissza.

Régen is ismert volt a különböző gyümölcsökből készült bor, azonban a legkedveltebb és leggyakoribb változata máig a szőlőből készült alkoholos ital maradt. Szín szerint alapvetően kétféle szőlőt különböztetünk meg, a fehér és kékszőlőt. Mivel rendkívül kevés szőlőnek van vörös húsa, a szőlőszínt a szőlőhéj alapján határozzuk meg.

A bor a szőlőlé erjesztésével előállított alkohol tartalmú ital, aminek alkotóelemei a sav és az alkohol, továbbá 85 százalékban vizet tartalmaz. Tehát a kémiai folyamat, ami a szőlő cukortartalmát élesztők segítségével alkohollá alakítja, eredményezi az izgalmas és karakteres jegyekkel bíró bor megszületését.

A bor általában a szőlőből készült italt jelenti, bár a szőlőhöz hasonlóan, a legtöbb gyümölcs rendelkezik savakkal és olyan mennyiségű cukortartalommal, ami alkalmassá teszi a bor készítésére, de ezek más kategóriába sorolhatók. A szőlő az egyetlen olyan gyümölcs, aminek víz és cukortartalma ideális az erjesztéshez, savtartalma pedig az erjedés után gazdag és változatos ízvilágot biztosít, akár évek múlásával is.

A bor gasztronómiában betöltött szerepe a savak szempontjából igazán fontos, jó savszerkezetű bor színtől és fajtától függetlenül bármit képes befogadni, legyen fűszeres, zsíros vagy komplex ízvilágú étel kísérője. Egyes szőlőfajták magasabb savtartalommal rendelkeznek, ilyenek a rajnai rizling, sauvignon blanc és a furmint.