Adni jobb, mint kapni!

Óvadék és a büntetőperek

Hazánk jogrendszere is ismeri az óvadék adásának lehetőségét a büntetőjogban. Az büntetőjogi intézmény lényege, hogy a vádlott egy meghatározott pénzösszeg kifizetésével mentesülhet az előzetes letartóztatás alól, így a kifizetés megtörténtét követően haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

Óvadék és büntetőperek

Az óvadék egyfajta biztosítékként szolgál – magyarázta Dr. Lupovici Jack védőügyvéd. A vádlott rendelkezésre állását hivatott biztosítani az eljárás idejére, azaz, hogy részt vegyen az egyes eljárási cselekményeken. Az óvadék kifizetése, és a részvétel ily módú biztosítása tulajdonképpen mindkét félnek előnyt jelenthet. Az államot például a vádlott fogva tartásának költségei, kötelezettségei alól tehermentesíti. Másik oldalról pedig hatékonyabb, eredményesebb védekezéshez juthat az eljárás alá vont személy, ha szabadlábon alakíthatja ki annak irányvonalait.

Indítványozási joga a terheltnek és büntető ügyvédjének van. A végső döntést, illetve az óvadék összegét a bíróság állapítja meg. Ez utóbbi esetben a terhelt anyagi, jövedelmi helyzete, személyi körülményei irányadóak. A törvény ugyanis – a kiemelt jelentőségű ügyeket kivéve – nem határoz meg sem minimumot, sem maximumot az óvadék összegét illetően.

Fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének több lehetséges oka is lehet.

Óvadék ugyanakkor csak abban az esetben indítványozható, ha a kényszerintézkedés oka az volt, hogy a vádlott jelenléte biztosított legyen az eljárásban (tehát például nem szökéstől kell tartani, vagy a kísérleti stádiumban maradt bűncselekmény befejezésétől). Ebből következik, hogy amennyiben a terhelt idézés ellenére nem jelenik meg valamely eljárási cselekményen, előzetes letartóztatása ismét elrendelhető, az óvadék összegét pedig elveszíti. Viszont, az óvadék visszajár abban az esetben, ha akár a nyomozást, akár az eljárást megszüntetik, de például akkor is, ha az ügyész a vádemelést elhalasztja. Szintén vissza kell adni abban az esetben, ha a bíróság úgy dönt, hogy más indokra alapítva rendel el előzetes letartóztatást, amely adott esetben nem váltható ki óvadék megfizetésével.

Végül szükséges hangsúlyozni, hogy az óvadék megfizetése sem feltétlenül jelent teljes szabadságot a terhelt részére. A büntető bíróság ilyenkor is előírhat lakhelyelhagyási tilalmat, vagy házi őrizetet, hogy a vádlott mozgási szabadságát korlátozza.

Print Friendly